Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Erdélyi kopasznyakú tyúk

 

Az erdélyi kopasznyakú tyúk kisázsiai eredetű és a törökök által betelepített fajta. A magyar tyúknál valamivel nagyobb testű, vadmadár formájú. Hús- és tojástermelésre egyaránt alkalmas, a külterjes tartási módot szorgalmas élelemkereső készséggel, edzett szervezettel, jól hasznosítja.
Az erdélyi kopasznyakú tyúknak több hazai elnevezése ismert. Első ismert tenyésztője az erzsébetvárosi Szeremlei Lajos volt Így tenyésztője után „szeremlei tyúk”-nak, egy másik honossága szerint „bosnyák tyúk”-nak is nevezték.Kép
Az erdélyi kopasznyakú tyúkot fekete, fehér és kendermagos színben tenyésztjük. Mindhárom változatra jellemző, hogy az arc, áll- és füllebeny, a taraj és a fej mindig vérpiros. A fekete kopasznyakúak csőre sötét palaszínű, a világosabb színváltozatoké fehér, sárga vagy rózsaszínű.
A magyar tyúknál valamivel nagyobb testű, vadmadár formájú. Különlegességét fedetlen nyaka, részben fedetlen melle és hasi része adja. Sok színváltozatban fordul elő, de génbanki állományban csak három változatot tartanak, amelyeket önálló fajtaként tenyésztenek.

 

Kép

Rendkívül edzett, erős és gyors fejlődésű. Számukra megfelelő környezetben kitűnő tojástermelők, tojásaik súlya a 70 g-ot is meghaladhatja. Hús- és tojástermelésre egyaránt alkalmas. Bár kitűnő tojástermelő, kotlási hajlama gyenge. Egyes vidékeken, mint kiváló téli tojót tartották. Külterjes tartásban érzi igazán jól magát.